Fekete Kandalló

A cserépkályha tetszetős, elegáns és meleg hangulatot ad a szobának ahol elhelyezzük.

Azok számára, akik az egész házat szeretnék fával felfűteni, kandalló helyett a cserépkályha lehet a megfelelő megoldás. A cserépkályha egy nagy tömegű "hőakkumulátor", s amit egyszer felfűtünk vele, hosszú ideig élvezhetjük az általa leadott meleget.

Milyen anyagokból készül a cserépkályha?

A cserépkályha az egyik legősibb, és egyúttal ökologikus fűtési megoldás.
- A külső rétegét mázas csempe alkotja, mely végtelen szín- és formaválasztékban megtalálható.
- A tűzteret, a kályhabelsőt samott téglával rakják ki, ami szintén agyag, kétszer kiégetett tégla. Rendkívül nagy hőállóság és hőtartó képesség jellemzi.
- A csempe és a samott tégla közötti bélésanyagot régi típusú, lapos hódfarkú cserépből, illetve tapasztott agyagból készítik. A csempék, téglák és cserepek közeit lágy agyaggal tapasztják ki. Ha az agyag túl „zsíros” túlságosan nagy az agyagásvány-tartalma, ami miatt kiszáradva megrepedezne, ekkor homokot is tesznek bele. Valahol még kevés sót is adnak az agyagpéphez, hogy csökkentsék a repedési hajlamot.
- Kályhatapasztáshoz használható agyagok sokfelé találhatók: tiszta, szép sárga színű kályhás-agyag Dombóvár mellett is található, de Zalában is gyakoriak a vöröses színű jó minőségű agyagok.
- A cserépkályha ajtói öntöttvasból készülnek, egyeseknek vasból készült keretük van. Legjobb a normálméretű kisajtó, ez ugyanis kisebb hő-veszteséget okoz, mint a látványos, de nem ökologikus nagy kályhaajtók.
- Ma használnak másfajta kályha-építőanyagokat is (cementet, sokféle műanyagot). Probléma egyrészt, hogy nem természetesek és egyáltalán nem ökologikusak. Másrészt, elemeik annyira erősen kötnek egymáshoz, hogy szétszedés után használhatatlanok. Gyakran még a külső csempék is széttörnek.

Hogyan készül a cserépkályha?

1. Kialakítjuk az alapot
Körbeépítjük lábazati csempékkel és nedves homokkal feltöltjük. Az alap tetejét kirakjuk tetőcseréppel és agyaggal simára tapasztjuk.
2. Első csempesor feltétele
A sarokcsempéket felállítjuk, majd tetőcserép-darabkákkal kiékeljük, előbb mindig a sarkokat! A közöket belülről kitöltjük lágy agyaggal.
Általános elv, hogy beépítés előtt minden agyagból készült elemet alaposan be kell áztatni. Ezzel elérjük, hogy ne legyenek porosak, szárazak, azaz jól egymáshoz kössenek, így később nem reped meg a kályha.
3. Munka menete
A jól beáztatott közép-csempéket a sarokcsempék mellé illesztjük. A vízszintességet egy léccel folyamatosan ellenőrizzük. A csempéket cserépdarabokkal kiékeljük, közeiket kitöltjük agyaggal és lesimítjuk. Amikor az első csempesorral körbeértünk, kis ideig várunk, hogy meghúzzon az agyag. Ezután a csempéket hátulról egymáshoz drótozzuk (páronként két helyen). A rugalmas, erős acéldrót meggátolja a tágulást, a csempék szétfeszülését. Miután a csempéket rögzítettük, homorú hátoldalukat lágy agyaggal kibéleljük, tetőcserép-darabokkal kirakjuk, majd egybefüggő agyagréteggé dolgozzuk és lesimítjuk. Általában naponta két sort szabad ilyen módon felrakni, hogy legyen idő a száradásra!
4. Ajtó, tűztér behelyezése
Többnyire már az első alkalommal behelyezzük az ajtót is. Ahogyan napról-napra haladunk felfelé, fokozatosan kiépítjük a tűzteret, kialakítjuk a belső füstjáratokat is, azokat a részeket, melyek tűzzel közvetlenül érintkeznek és samott téglával ki is kell bélelni. A felső füstjáratokat tömör, normál kisméretű téglából is meg lehet építeni.
5. Munka befejezése
Ha a kályhatest elkészült, a tetejét tetőcserepekkel és agyagrétegekkel zárjuk le, ide legalább két cserépréteg beépítése szükséges.
Végezetül helyezzük fel a párkánycsempéket. Az utolsó munkafázisok a csempék közeinek kifugázása, illetve az ajtó körüli részek elmunkálása. Végül szép tisztára mossuk a kályhát.